Intézetünk az alábbi PhD kutatási témákat kínálja:

Modern közgazdasági elméletek fejlődése és módszertani elemzése (Dr. Karajz Sándor)

A modern közgazdasági kutatások egyik alapvető iránya a gazdasági folyamatok kvantitatív, dinamikus megközelítése. Az ilyen elemzési módszerekre épülő gazdaságelméleti kutatások eredményei a korábbiaknál sokkal nagyobb magyarázóerővel és nagyobb hatékonysággal bíró modellek lehetnek.

A témával összefüggő konkrét kutatási kérdés lehet a modern eljárások hatékonyságának mérése, valamint adott közgazdasági probléma esetén egy olyan közgazdasági modell megalkotása, amely rendszerszemléletű elvekre épül. Ilyen típusú kutatások eredményeképpen bizonyítható lehet a hagyományos közgazdaságtan módszertani hiányossága. Ezenkívül a doktorandusz hallgató a modern kvantitatív eljárások megismerése során elsajátíthat mélyebb matematikai és ökonometriai módszereket, melyeket speciális kutatási területeken tesztelhet, illetve használhat fel.

Vállalkozás és befolyásoló tényezők (Sáfrányné Dr. Gubik Andrea)

Az elmúlt évtizedekben a vállalkozás (entrepreneurship) szerepe a gazdasági növekedésben egyre inkább elfogadottá vált (Carree & Thurik, 2010; Hope, 2016; Meyer & Krüger, 2021), de átfogó elemzése előtérbe hozta azokat a keretfeltételeket is, amelyek biztosíthatják a pozitív kapcsolatot a gazdasági növekedés és a vállalkozási tevékenység között (Van Stel et al. 2004, Ács et al. 2008). Ennek eredményeként számos új megközelítés jelent meg, amelyek megragadják ezt a bonyolultságot, például az ökoszisztéma-modellek (Isenberg, 2011, World Economic Forum 2013, Stam & Spigel, 2016, Szerb 2017, Ács, et al., 2018, Ács et al., 2017), az intézményi (Wennekers & Thurik 1999, Ács et al. 2008; Zygmunt, 2018; 2020) és a kontextuális megközelítés (contextual entrepreneurship) (Welter, 2011, Baker & Welter, 2018). A téma iránt érdeklődő hallgatók a következő területek közül választhatnak:

• A vállalkozásindítást befolyásoló tényezők rendszerezése és modellezése. Lehetőség van meglévő modellek, például Ajzen (1991) tervezett magatartás elmélete, Shapero és Sokol vállalkozói eseménymodellje (1982), Bandura szociális kognitív elmélete (1977) tesztelésére és saját modell létrehozására.
• A felsőoktatás (vállalkozói oktatás) lehetséges hatásai a vállalkozói szándékra és a hallgatók vállalkozói tevékenységére. Kulcsmodellek és nemzetközi trendek.
• Egyéb tényezők hatása a vállalkozói tevékenységre és a vállalkozói folyamatra (például a családi vállalkozói háttér, a környezet hatása a diákok karrierterveire, a vállalkozáspolitika hatása, kulturális kérdések és egyéb tényezők).
• A vállalkozási folyamat elméleti kérdései.
• Vállalkozói tevékenység és gazdasági növekedés.
• A vállalatok nemzetközivé válásának legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdései.